Na, vicces. Nagy nehezen szótárazva sikerült megtudom Chirotól (asszem nem így hívják valójában a házvezetőnőt, de ezt Nikitől lehetne megtudni, mindegy, én így hívom). Szóval Chirótól sikeürlt megtudnom, hogy, legalábbis, ha jól értettem:) hatalmas, fergeteges spanyoltudásommal és az ő szenzációs spanyol artikulációjával (tudjátok, mikor az idősek a külföldinek elkezdenek hangosabban, lassabban, és hihetetlen artikulációval beszélni, mondván, hogy úgy tutira megérti, aztán értetlenkednek, hogy-hogy nem érti a külföldi), hogy Gadea a kisbaba az anyukájával van, és elvileg nem kell vele foglalkoznom, gondolom, majd a két másik lánnyal ötkor ha hazajönnek. Szóval, meglepetééééééééééééés, 5-ig továbbra is ülhetek a szobámban, és netezhetek, blogolhatok, szóval unatkozhatok:)

Be kell vallanom, egy hatalmas problémám van. Nassolni akaroooooooooooooook! Mióta itt vagyok, úgy vágyom valami édességre, süti, csoki, keksz, uhhh.francia krémes! hmmmmm. de sajnos itt semmi nincs, vagyis én nem tudom, hol van, nem akarok kutatni, és azt sem tudom, ehetek-e belőle. na mindegy, a hétvégén majd feltankolok Sevillában.:)

szóval, akkor lehet, hogy most leírom újra a nagyközönség, aki még netalán nem hallotta, hogy a túróba jutottam el eme híres-nevezetes nem tudom hogy hívják birtokra és nem tudom hogy hívják faluba.

de pill. teszek egy próbát édességszerzésre:)